Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntelek benneteket kedves Anyukatársak. Ennek kapcsán most arról írnék, hogy nekünk felnőtt, gyerekeknek miért olyan fontos, hogy az édesanyánkkal való kapcsolatunk szeretet alapú, viharoktól mentes legyen.
A legszorosabb vérségi kapcsolat, anya és gyermeke között jön létre. Egy anyának hatalmas szerepe van abban, hogy a gyermeke – itt most szűkítem a kört és a leánygyermekekre koncentrálok, mivel magam is az vagyok – hogyan éli meg a különböző fejlődési szakaszait. Ez a téma egyébként kimeríthetetlen és szerteágazó, de most igyekszem a saját szűk kereteim között tartani.
Ha az édesanyámmal való kapcsolatomat vizsgálom, lehet ez egy viszonyítási pont a gyermekemmel való kapcsolatomra (kicsiben) és a világgal való kapcsolatomra (nagyban) is. Az égvilágon mindenre hatással van, ami velem kapcsolatos, minden megélésemre. Ahogy megéltem a kislánykoromat, a kamaszkoromat, a lánykoromat, aztán lettem feleség majd később anya és az ezeken az állapotokon keresztül felvett benyomásokat, a világból jövő impulzusokat.
Érdemes felvenni a fonalat és elkezdeni gombolyítani, ha:
- konkrétan tudod, hogy van mit javítani az édesanyáddal való kapcsolatodon
- úgy érzed, nőként nem tudsz kiteljesedni
- nem találod a megfelelő párt magadnak
- elkerül a szerelem
- a kapcsolataid rendre zátonyra futnak
- szeretnél babát, de nem jön össze
- több vetélésed volt már
- javítanál a párkapcsolatod minőségén
- nem tartod magad „elég jó” anyának
- javítanál a gyermekeddel való kapcsolatodon
- szeretnéd felvállalni a felelősséget a saját éltedért;
Ez egy olyan „nemes ügy”, melyet soha nem késő felvállalni. Ha magadért teszel, akkor közvetve teszel a gyermekeidért is, sőt azt mondják, hetedíziglen hat előre és vissza is. Karma csomókat tudsz kioldani.
Remek módszerek vannak arra, hogy elkezdjük felfejteni a kapcsolatainkat működtető láthatatlan dinamikákat.
Az általam tanult egyik ilyen az AURA-SOMA®, a másik pedig a Gyászfeldolgozás Módszer®.
„A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk; és nem is kevés.”
József Attila: A Dunánál
Szeretettel:
Sebestyén Ági
Színtiszta
Színtiszta 