Női sorsok a múltban – Georgiana Cavendish 5.

Kedves barátnőm mondta azt, hogy az előző rész kicsit nyomasztóra sikeredett. Igen, tulajdonképpen a korábbi részekhez képest valóban. Georgiana túl a negyvenen, már a „B” oldalt koptatja. Szépsége kissé megkopott, bár a legtöbben mindig úgy nyilatkoztak róla, hogy nincs hozzá fogható jelenség a főúri társaságban. Miután arcát elcsúfította a szembetegsége, időbe telt neki mire új erőre kapott és lelkileg is megerősödve, lassan, de óvatosan kezdett újra nyitni a nyilvánosság felé.

Utolsó évek

A hosszú betegeskedéssel töltött időszak során szinte drogfüggő lett és nem kevés erejébe került, hogy le tudjon mondani az ópiumszármazékokról. Kiújuló reumája és vesegörcsei sem könnyítették meg számára a mindennapokat. Kifizetetlen számlái halmokban gyűltek már az íróasztalán és már át sem látta, hogy kinek miért és mennyivel tartozik. Mindenki, de legfőképpen a gyermekei előtt szégyellte volna, ha kiderül róla az igazság a rengeteg tartozással kapcsolatban. Mégis eljött az a pillanat amikor nem lehetett tovább húzni a rétest és mindent bevallott férjének, a hercegnek.

A herceg kissé elszámította magát, hiszen 5-6 ezer font körüli összegre saccolt, de kiderült, hogy Gee tartozásai közel 50 ezer fontra rúgtak és még a resztli. Bevontak két adósságrendezőt is az ügyletbe, onnantól ők működtek együtt a hitelezőkkel. A fennmaradó tartozások egyösszegű kifizetését csak Hart életkora hátráltatta. Annak idején Devonshire 4. hercege, Hart nagyapja, a halála előtt végrendeletében megtiltotta a birtok elzálogosítását, illetve az unokája bizonyos életkorához kötötte (hogy ez pontosan hány év, az nem derül ki; talán nagykorúságáig). A herceg apja, a néhai William Cavendish 1764-ben halt meg, amikor Gee még csak 7 éves volt, tehát ő nem tudhatott arról, hogy ki lesz a menye és Amanda Foreman a könyvben nem tér ki arra, hogy miért jött létre az elzálogosítást tiltó határozat. A filmben sem esik erről a témáról szó, ott inkább az érzelmi szálakra helyezik a hangsúlyt és Georgiana Grey-jel való szerelmére. Kérem tisztelettel, az egy film, ugye 😉

A Whigek nagyasszonya

Miután adósságai miatt fellélegezhetett, újra minden idejét és erejét a politika szolgálatába állította. A Whigek az utóbbi években csak lézengtek, lassan olybá tűnt, hogy kiszorulnak a politikai döntéshozásból, ám a kül- és belpolitika változásai újra reménykedésre adtak okot. Ebben az időszakban a hercegnő elhatározta, hogy minden tehetségét latba veti, hogy országát hozzásegíthesse egy tehetséges és igazságos kormány létrejöttéhez. Mindig is érezte, hogy megvan benne az a kraft, ami ahhoz kell, hogy jól boldoguljon a politika világában és úgy döntött teljességében megmutatja magát.

Vacsorákat adott, szervezkedett, közvetített, tanácsokat adott és tényleg elmondható, hogy ő volt ekkor a Whigek dobogó szíve, akinek most már minden tehetségét el is ismerték az őt körülvevő férfiak. Végül erőfeszítéseit siker koronázta, amikor 1806-ban létrejött egy olyan kormánykoalíció, ahová a Toryk mellé végre Fox is bekerülhetett, mint külügyminiszter. Georgiana öröme teljes volt és ezt az időszakot újfent rengeteg fogadás és vacsoraparti jellemezte, melyek kifárasztották a hercegnőt. Egyik este korábban félrevonult és egy levelet fogalmazott fiának, amit most ide másolok mert úgy érzem nagyon sokat elmond Gee-ről, az anyáról. (Forrás: Amanda Foreman, A hercegnő c. könyv)

“Attól félek, túlságosan nagy teret adok boldogságomnak, azzal, hogy írok neked, de nincs még egy anya, ki valaha úgy szerette fiát, mint én téged. Benned élem újra életem. Imádom nővred és húgod, de benned talán még náluk is jobban látom fiatalságom. Isten ajándéka, hogy anélkül éled meg életem minden szenvedélyét, boldogságát, hogy részt vennél a megannyi ostobaságban, melyek meghatározták könnyelmű bemutatkozásomat a világnak (…) A te utadat is övezni fogja számtalan nagy kísértés, benned azonban megvan a szükséges józanság és értelem, ami megvédjen. (…) Remélem megélhetem még, hogy ne csak boldognak láthassalak, hanem tanúja legyek ahogy mások boldogságának is forrása leszel, s, hogy fejedelmi vagyonod jó célokra fordítva, Isten adta tehetségeddel, megnyerő fellépésed hatalmával élve, a Cavendish nevet minden eddiginél nagyobb dicsőségre viszed. Az Isten áldjon meg, legkedvesebb Hartom! Ha nem untatlak vele, arra gondoltam, Erzsébet királynő idejétől napjainkig, elküldhetném neked otthonod, családod történetét, hogy megmutassam hova, s kikhez tartozol. De hidd el nekem, drága fiam, mikor mindezt elmesélem, azt várom majd tőled, hogy felülmúld őseid, eltekintve drága apádtól. A herceg a legkivételesebb adottságokkal rendelkezik, s oly becsületes jellemmel, amivel csak nagyon kevesen büszkélkedhetnek. Fox úr és korának legnagyszerűbb emberei tekintenek tisztelettel tudására, értékítéletére. Drága Hartom, csak a közönyt űzd el magadtól, s csak egy kis tetterővel egészítsd ki apád jellemét. Ha így teszel, pontosan azon értékek által fogod mások emlékezetébe idézni őt, amelyek mindig is a legtöbbet jelentették neki: az erő, hogy legyőzze a tétlenséget, valamint, hogy saját hazája szolgálatába állítsa erényeit, melyek barátaival úgy megkedveltették.”

Georgiana, mint Cynthia, festette Maria Cosway

A levél megírása után néhány nappal Georgiana sárgaság tüneteit mutatta. Az orvosok először újabb vesekőre gyanakodtak, de miután állapota rövid javulás után újra romlani kezdett a családtagok érezték, hogy a hercegnő komolyan beteg. Harriett, a huga végig vele volt, mint ahogy Bess, a herceg, lady Spencer és kis Gee is. Georgiana – 1806 március 30-án – néhány nap leforgása alatt belehalt a betegségbe, aminek oka az orvosok szerint valamilyen máj vagy epeprobléma lehetett. A családtagok, a barátok, de még a köznép is letaglózva fogadta a hírt. A walesi herceg így írt róla: „Anglia legjóságosabb és legkedvesebb asszonya nincs többé.”

Epilógus

Nos azt gondolhatnánk, hogy Bess helyzete ekkor bizonytalanná vált, de Georgiana a halála előtt Bessre bízta több ezer tételes levelezésének gondozását. Emiatt Bess továbbra is nélkülözhetetlen maradt a Devonshire házban, sajnos azonban a levelekkel kissé gonoszul bánt el, mert nagyon sokat megsemmisített és inkább csak azokat tartotta meg amelyek Gee-t rossz színben, őt viszont jónak tűntetik fel. A gyerekek soha nem szerették őt, és abban reménykedtek, szinte minden más családtaggal egyetemben, hogy apjuk nem fogja elvenni Besst, ám ez mégis bekövetkezett, 1809 októberében. Házasságukat nem sokáig élvezhették, rövidke két év elteltével a herceg is eltávozott. Így lett Bessből víg özvegy.

Miután Hart megörökölte a címet és a vagyont, kemény tárgyalásokat folytatott Bess-sel, akinek végül tisztességes lakhatást és járadékot biztosított, sőt féltestvéreinek is. Érdekes módon szüleik halála után, mind a nyolc gyerek jó kapcsolatban maradt egymással, életük végéig (Hart, kis Gee és Harryo; Eliza, aki Grey lánya volt; Bess két gyermeke, akiknek a herceg volt az apja és Bess első két fia, akiket első férjétől szült). Hart, miután átvette örökségét, minden hozzátartozójáról gondoskodott de sosem nősült meg és nagy politikai karriert sem futott be, azonban jól bánt birtokaival és az emberekkel is. Feljegyzések szerint a saját neméhez vonzódott és szoros kapcsolatot ápolt a kertész-építész Joseph Paxtonnal. Mivel örörkös nélkül halt meg , ezért a cím oldalágon öröklődött tovább.

“Hart” William Cavendish, Thomas Lawrence festménye

Ha félretesszük azokat a sztereotípiákat, amiket erről a korról a szánkba rágtak, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy az arisztokrata nők élettere ebben a korszakban mennyire tág volt. Amanda Foreman egyik mondatát idézném a könyvből: „a politika családi vállalkozás volt”. Valóban, Georgiana Cavendishről el lehet mondani, hogy szinte ő volt az első női politikus egy olyan időben amikor az pedig teljesen férfi privilégium volt.

Kortársai között persze nem ő volt az egyedüli ilyen nő, hiszen minden felsőbb körbe tartozó arisztokrata család aktívan politizált és a feleségek kisebb-nagyobb elánnal jól korteskedtek. Azonban Gee volt az, aki nélkül egy idő után már pártgyűlést sem tudtak elképzelni a Whig párt férfi tagjai. A walesi herceg (a trónörökös) szinte lépést sem tudott tenni tanácsai nélkül, és többször is Gee jó tanácsai akadályozták meg abban, hogy meggondolatlan lépéseket tegyen, mind a magánéletében, mind a politikai állásfoglalásai tekintetében.

Annak ellenére, hogy mindenki tudott a hercegnő óriási adósságairól, mégis mindenki hatalmas szeretettel emlékezett vissza rá. Szépsége, jósága, hatalmas szíve és kedves lénye miatt, örökre belopta magát Anglia szívébe.

Ő volt A NŐ, AKI RAGYOGOTT.

Felhasznált források:

Amanda Foreman: A hercegnő / The Duchess

A hercegnő / The Duchess (2008) rendezte: Saul Dibb

https://hu.wikipedia.org/wiki/Georgiana_Cavendish

https://en.wikipedia.org/wiki/William_Cavendish,_5th_Duke_of_Devonshire

https://www.tatler.com/article/who-was-georgiana-spencer-duchess-of-devonshire

https://hu.wikipedia.org/wiki/Thomas_Gainsborough

https://en.wikipedia.org/wiki/John_Spencer,_1st_Earl_Spencer

https://en.wikipedia.org/wiki/Georgiana_Spencer,_Countess_Spencer

https://en.wikipedia.org/wiki/Woman_in_Blue

http://szepvilagunk.weebly.com/n337kr337l/a-szvek-kirlyni